2014. október 28., kedd

Elment a sutafiú.
Viki: - Hallottad már, hogy a faszfej felmondott?
én: - aha.
Viki: - Kár. Én akartam elmondani mindenkinek.


Misi bácsi bejött a táppénzes papírjával. Műszak kezdete után tíz perccel állunk vele meg Csabival a csarnok közepén, rajtam kívül minden diák dolgozik. Megy el az Öreg, hallom, hogy a hátam mögül odaköszön.
Csabi: - Hú, de csúnyán nézett.
én: - Mi, hát amikor hátrafordultam, mosolygott!
Csabi: - Mert akkor vette észre, hogy itt a Misi is.
én: - Szerintem megsaccolta, hogy nem a te kedvedért ácsorgok itt...


Misi: A Viki ma azt mondta, meg fog ölni. Én mondtam neki, hogy tudom, hogy csak azért ilyen velem, mert szeretne velem lefeküdni. Akkor azt mondta, hogy az anyám picsáját.


én: - Nem tudok lovagolni.
Misi: - Lovon se?

2014. október 27., hétfő

Misi bácsival beszélek, leteszem a telefont.
Csabi: - Na, hogy van az öreg almaszedő?
én: - Jól, most viszonylag nyugton van.
Csabi: - Azt hittem, most meg szilvát szed...


Barbi: - Mindig rájövök, hogy seggfejek az emberek. De így az összes, bazmeg!
én: - Egyetértek. Te pedagógusnak tanulsz, ugye?
Barbi: - Ja. Te meg szocmunkásnak, ugye?
én: - Ja.
Barbi: - Az jó...


én: - Nem tartom fairnek, hogy tök jókislány vagyok, de tényleg, mégis állandóan rábaszok.
Csabi: - Ne aggódjál, előbb-utóbb neked lesz jó. Ha előbb nem, a túlvilágon.
én: - Amiben nem hiszek? Kuuurvajó!

2014. október 24., péntek

Nagyon meleg volt a kemence miatt.
Attila: - Mindjárt levetek valamit.
odaáti bácsi: - Ha mást nem, magadat a viaduktról.


5.50-kor kezdődik a műszak, S. Rami 6.10-kor besétál.
Attila: Mi van, bazmeg, délutánra jöttél?


Szünet, felváltva röhögünk Misin meg Attilán. Fél perc csönd.
Misi: Na, akkor most beszéljünk az Évikéről. Hogy van Misi bácsi?


Misi: - Évi sakkosan vezet. Itt egy futó, ott egy gyalog.
én: - De főleg a parasztokra megyek, szóval vigyázzál.


Attila a múltkor csinált Vikinek egy kerámia faszt, azt akarja nekem megmutatni. Keresi Vikiék asztalánál.
Attila: - Nincs itt. Hazavitte.
Misi: - Örülök. Legalább magát baszogatja, nem engem.

2014. október 22., szerda

Misi bácsi telefonja állandóan kikapcsol, nem csörög ki, szóval nem egyszerű elérni.
én: - Tele van már a tököm a telefonjával... Gondolt már arra, hogy lecseréli?
Misi bácsi: - Dehogy cserélem. Okostelefon.
én: - Okos?
Misi bácsi: - Ja. Engem nem lehet hívni, csak én hívhatok.


(Emlékeztető: Misi bácsi almaszedés közben törte el a lábát.)
Misi bácsi: - Most jöttem be, elteszek-veszek a kertben.
röhögök: - Aztán mégis mit csinál a kertben? Almát szed?
Misi bácsi: - Pontosan.
és itt kezdtem ordítani


Jöttem ki a szobából, kezemben maradt a kilincs. Ebből apuék annyit hallottak, hogy nyílik az ajtó, zörgés, kurvaanyázás, kopácsolás.
kijövök: - Milyen jó, hogy van a szobámban kerámiatégla, vissza tudtam verni a szöget.
apu: - Ott van egy kalapács a radiátporon, csak nem mertem mondani, mert féltem, hogy hozzám vágod.

2014. október 17., péntek

Misi bácsi: - Na, mi a helyzet bent?
én: - Kezd összedőlni a gyár...
Misi bácsi: - Hála istennek!


tanár úr: - XY azt a módszert találta ki, hogy egy középvezető helyett nyolc volt. Ezzel az a baj, hogy nyilván adtak ellentétes utasításokat a dolgozóknak.
én: - Az én főnököm erre egymaga is képes.


Jánosnak nagyon rosszul indult a műszak, át kellett pakolnia fél csarnokot. Feltettem neki egy egyszerű kérdést, mire ő kiakadt és ordítozott a targoncából, hogy oldjam meg, van neki elég baja.
én: - Szabi, elfogyott a nagy tok. Szerinted pakolhatok kicsibe?
Szabi: - Szerintem ja. De amúgy miért tőlem kérded, van itt egy lakatos is, nem?
én: - A lakatosnak épp idegösszeomlása van.


Nem tudtuk, milyen por kéne az egyik gépre, visszanéztem a papírokat, csináltak-e bármiből mintát rá.
tíz perc múlva János: - Na, Évike, mit láttál?
én: - Mármint?
János: - Hát a minta.
én: - Jaa! Az nincs.
és János itt kapott röhögőrohamot


Kiraktam Misi elé egy "vigyázat! meleg áru!" táblát és lefényképeztem észrevétlenül.
meglátja a képet: - Évi, baszd meg! Töröld ki!
én: - Nem.
Misi: - Töröld!
én: - Ugye tudod, hogy nagyon szeretlek?
Misi: - Akkor kitörlöd?
én: - Nem.


Szabi: Azért szeretek itt dolgozni, mert a diákok jók, a lakatosok meg pancserek, és mindig lehet rajtuk nevetni.

2014. október 10., péntek

Misi bácsi eltörte a lábát almaszedés közben, nem lesz jópár hétig.
Misi: - Leesett a létráról?
én: - Nem. A fa alatt állt, és amit nem ért el....
Misi: - Azt lerúgta?


én: - Elvihetem a porszívót?
Misi: - Nem, de szívesen adok helyette egy tolómérőt.


(Tegnap Misi egész nap az én véremet szívta, mert igencsak el vagyok veszve Misi bácsi nélkül.)
Misi felsóhajt
odamegyek hozzá: - Na, mi van?
Misi: - Hiányzik a Misi bácsi.
én: - Jól szórakozol?
Misi: - Igen.


Megyek Misi háta mögött, ő nem lát, lendületből hátrafordul egy vascsővel a kezében.
én: - Azt hittem, megütsz.
Misi: - Gondoltam már rá.


A nagygép általában vinnyog, egyszer véletlen nem.
Misi: - Miét nem sikít? Sikíts! Sikíts már!
én: - Figyu, azt nem elég mondani, azért csinálni is kell valamit...


Misi otthonról szokott hozni kávét, azt issza kis üvegből, én ezt Unicumnak hívom.
én: - Én is vidám lennék, ha munka közben unikumozgatnék.
Misi: - Nekem meg hiányzik a Misi bácsi.
én: - Úgy készülj, hogy ezen még pár napig nevetni fogok, de lesz egy pont, ahonnan már kurvára nem.
Misi: - És akkor abban a vascsőben lesz egy olyan alakú kanyar, mint a fejem?


Misi: - Évi, ma nagyon rossz vagy
én: - Azért, Misi, mert kihozod belőlem az állatot.
Misi: - A cicááááát?


Írom a munkalapot.
Misi: - Írd be: egy óra, Misi szekálása.
én: - Na te aztán hallgassál.
Attila Csabinak: - Mind a kettőtől le fogok húzni egy órát, mert amit ezek ma itt rendeztek, az nem normális.


én: - Kocsival vagyok, leviszlek titeket az alsó megállóig.
Attila: - Figyelj csak, nekem van egy problémám. Tegnap járt le a biztosításom.


Mentünk az autóval öt métert.
Misi: - Kiszállnék, nekem itt jó lesz!


Reggel, váltom S. Ramit. Dob nekem valamit, nem ejtem el.
én: - Jéé, elkaptam!
S. Rami: - Ez a nap felfedezése, Évi!
én: - És a nap utolsó pozitív pillanata is, azt hiszem.


Szabi: - Évi, a kurva életbe, ne te cipeld már a tokokat.
én: - Talán elbírok húsz kilót.
Szabi: - Neeemérdekel az engem.

2014. október 7., kedd

Attila hiába integet a kézszárító alatt, nem kapcsol be neki, csak Vikinek.
Viki: - Mert a nagy hasad bezavarja!
Attila: - Milyen szerencse, hogy neked nincs ilyen problémád a melleiddel.

2014. október 4., szombat

Kinga küldte:
Bandrás hangolja a gitárját hangolóval, és közben böfög egy baszott nagyot, majd tök nyugodtan megszólal: Egy G-t böfögtem...
Misi bácsi a régi diákokról mesél.
én: - Ők jobb csapat voltak, mint mi, nem?
ő: - Hát... ki tudja. Jó csapat voltak, csak a végére nagyon elkurvultak. Éjjel állandóan átmászkáltak a nagy gyárba, meg se lehetett őket találni. Volt, hogy az Öreg bejött egy órakor, a Bálint kettőkor még nem volt meg.


Megkóstoltam Misi bácsi erős paprikáját, konkrétan ömlött a könnyem tőle.
én: - Jól van, azért látom, maga is izzad.
Misi bácsi: - Ja, van benne fűtőtekercs.


Az Öreg belekevert a lakatosok beosztásába, így nem Misi bácsival leszek. Felhívtam a fürgéseket, hátha át tudnak írni, de nem tudtak. Leteszem a telefont.
Misi bácsi: - Na?
én: - Hát hiányozni fog.


én: - Kávés az orra.
Misi bácsi: - Szarni rá.


Arra mentem be, hogy Miranda volt a gépemen, most először.
én: - Hogy bírtad?
Mira: - NE KÉRDEZD!

2014. október 3., péntek

Novemberben Tankcsapda koncert, Szabival két hónapja arra készülünk.
Szabi Misinek: - Úgy készülj, hogy november 22-én engem nem láttok. Ha be kell jönni, akkor 24 órázni fogsz. Igaz, Évi?
én: - Úgy-úgy. 22-e munkaszüneti ünnepnap.
Misi: - Mi lesz 22-én?
Szabi: - Sulibuli!
én: - Tinidiszkó!
Szabi: - Nem a nyugdíjasklub szervezi. Szóval te nem jöhetsz.

2014. október 1., szerda

Misi bácsi allergiás, a nyárvégek úgy telnek, hogy együttérzően veregetem a hátát és röhögök rajta. Úgy néz ki viszont, hogy én se a megfázástól vagyok taknyos két hónapja.
én: - Nem akarok allergiás lenni!
Misi bácsi röhög: - Nem baj. Legalább valaki mellettem lesz.


Dávidot kipaterolták a nagy gyárból, most a kannibáloknál melózik.
jön be hozzánk: - Ki volt ma a gyűrűn, nem tudjátok?
én: - Egy néni.
Dávid: - Egy néni? De hát az az én gépem! Meine Robot!