Unokahúg mostanában nagyon nagylány a hét évével, és rózsaszín, és csillogós, és minden, ami kell. A büfében lehet kapni hello kittys cuccokat.
én: - És ez a testpermet ugyanolyan, mint a sima felnőtt testpermet?
csaj: - Igen, csak hello kitty illata van.

Nagyon húzós napjaink vannak az osztályon. A beteghordó fiúnk, Gábor sem marad ki a jóból természetesen.
mesél: És nekem minden beteget név szerint vezetnem kell, hogy hova vittem, mikor, meddig. Nyilván vezetem is, miután itt délelőtt szétszopom magam.


bemegyek a nővérszobába: Valaki elfelez velem egy Frontint?


Két beteghordó fiúval próbálunk szétszerelni egy ágyat, hogy a benne fekvő nénit ki tudják vele tolni az ajtón.
fiú: - Rakok be zenét. Mit szeretnétek?
én: - Viking metált. Az most úgy menne a hangulatomhoz.


én: - Lányok, azt tudtátok, hogy a (ma hazamenő) bácsi három hét múlva újra befekszik?
Andi: - Kicsim, azt tudtad, hogy régen a hírnököket megölték, ha rossz hírt hoztak?

másik osztályos nővér: - Szia, az előbb telefonált nektek a főnővérem, hogy szeretnénk elkérni a mullvágó gépet.
Andi: - Igen, én vagyok!


Röhögünk, Viola hátbaveri Anitát.
Anita: Nyomkodd má' meg a hátam, ha már úgyis ott tapsikolsz.


Viola: - Évi, tudsz jönni a bácsihoz?
én: - Miért kell menni? Szar helyen van?
Ibolya: - Szépen megfogalmaztad a problémát.


Bolondok háza van, tele az osztály. Ebédet osztok, egyik nénit megkérem, hogy ne egyen, amíg nem mértem meg a vércukrát. Bemegyek a mérőért, kiderül, hogy egy másik néninek kell mérnem.
én: - Ne tessék haragudni, nem mérek cukrot, egyen nyugodtan.
néni: - Hogyhogy?
én: - Menet közben kiderült, hogy hülye vagyok.


Ibolya: - Lemegyek a laborba.
Andi: - Vigyél magaddal telefont, hogy ha valami történik, fel tudjalak hívni!
Ibolya: - Andi, mi történne?
én: - Mondjuk Andikának elpattan egy idegszála.

Zsuzsival előszeretettel kísérjük el egymást mindenhova. Ibivel veszem fel az új beteget.
Zsuzsi benyit: - Csak szólok... ha keresnétek... leviszem a dobozokat.
három másodperc hatásszünet
én: - Ibi, nem kell már a vérnyomásmérő, visszaviszem, jó?
Ibi felröhög: - Lányok, basszátok meg, szét lesztek ültetve!


Egyik mai hazamenőnkről beszélünk.
Zsuzsi: - Na, ő is elment.
én: - El se köszönt.
Zsuzsi: - Dehogynem!
én: - Én nem voltam ott. Akkor hol voltam?! Azért vagyok meglepődve, mert általában ott vagyok, ahol te.


A liftes fiú mindig a copfunkat piszkálja.
én: - Krisztián! Miért kell folyton a farkamat húzogatni?
Krisztián: - Mert örömömet lelem benne.