Misi: - A Viki letiltott a karácsonyfa díszítéséről.
én: - Mit műveltél?
Misi: - Fogtam egy olyan pálcát, amit te csináltál, felállítottam egyenesen, aztán aláfüggesztettem két arany diót. Akkor azt mondta, most hagyjam abba.


én: - Új a pólód?
Misi: - Aha. Márkón vettem. Márkópóló!
ránézek Misi bácsira: - Megengedi, hogy megüssem?


Dávid eszik, közben ordít.
morgok: - Nem zavarja vajon, hogy kilóg a szájából egy karéj kenyér?
Misi: - Lóg a szájából a vicsora. Úgy értem vacsora.


Az üzem egyik felében lapkáztunk, az óra a túlsó falon van, elég messze.
én: - Jéé, ellátok az óráig!
Misi bácsi: - Ellátsz az orromig?


Volt itt még nyáron pár hétig egy balfasz lakatos bácsi.
Misi bácsi: - Az a vékony téglából napi száz selejtet biztos csinált. Amit nem tört el, azt szétbaszta a tolómérővel.
Misi: - Ja. Persze, nekünk is van 3-4 darab selejtünk... ha az Évike segít akkor 7-8.


Misi egész éjjel azon agonizált, hogy reggel Viki ki fogja nyírni, amiért szabin volt és itt hagyott minket a sok melóval.
Misi: - Négy óra van. Másfél óra múlva már halott leszek.
én: - Lehet, hogy már annyi se.
Misi: - Nem tudnál valami biztatót mondani?
én: - Nem biztos, hogy megöl.
Misi: - Tényleg?
én: - Ja. Lehet, hogy élve temet el.
Misi: - Ez a kisugárzás, ami belőled jön, bazmeg....


én: - Ha pozitív gondolatokat vársz, akkor ne hozzám gyere.
Misi: - Igaz, én vagyok az optiMiska.


Misi kapott tőlem karácsonyfadíszt, azt akasztgatta a fülére. Megpróbálta az orrára is, nyilván nem ment.
én: Az kéne, hogy egy gondolat szöget üssön a fejedbe, arra rá tudnád lógatni. Jééézusom, ez majdnem olyan szar volt, mintha te mondtad volna!


S. Ramival emlegetjük a múltkori idegesítő srácot.
S. Rami: - Ha az még egyszer idejön, és beszélgetni akar velem, kiütöm.
én: - Velem biztos nem akar majd beszélgetni.
Brigi: - Miért?
én: - Azt hiszem, nem loptam be magam a szívébe.
Brigi: - Hogyhogy?
S. Rami: - Mondjuk ki: az Évi tajparaszt volt.

Szombat reggel, én indulok haza, Brigi jön be melózni.
Brigi: - Jössz ma éjjelre is?
én: - Aha. Na, megyek, jó munkát.
Brigi: - Köszi. Neked is estére. Aztán meg jó hosszú hétvégét.


Éjjel nem gépen voltunk, hanem raklap körül ülve melóztunk, zaj se volt. Egy olyan kretén diákfiút kaptunk, hogy S. Rami inkább elvonult aludni, én meg tízpercenként borultam Misi bácsi vállára a nagygépnél. Egyszer csak két dobozzal odamegyek a gépemhez (messze a gyerektől), felkúrom a villanyt és elkezdek válogatni.
Misi bácsi: - Mit csinálsz?
én: - Kiválogatom a selejtet, mert összekeverték a délutánosok.
Misi bácsi: - És ez most ilyen kurva fontos?
én: - A lelki békém szempontjából? Igen.

Reggel az Öreg mindegyikünkhöz odament szép sorban.
én: - Odajött ilyen gigavigyorral, hogy naaa, hogy telt az éjszaka? Mondtam neki, hogy kurvaszarszar mind a két gép, úgy tapadnak, mint még talán soha.
Adri: - Hozzám is jött, hogy milyen volt. Én hisztiztem, hogy kicsinált ez a szar, a norma fele alig jött le.
S. Rami: - Mire odaért hozzám, már csak annyit kérdezett, hogy ez is tapad?

A legtöbb gép elég aljas módon kezdett el szemétkedni az éjjel, két óra körül az egyikben eltört egy alkatrész, ki kellet cserélni.
Misi bácsi másfél óra szerelés után üdvözült mosollyal: - Elsőre belement! Bejlagot is csak úgy találomra basztam bele párat, és olyan faszán szintben van, mint ritkán. El se hiszem...
én: - Szerintem úgy döntött az univerzum, hogy szopott maga ma már eleget.

Évekig alig volt dísz a céges karácsonyfán, de mostanra Vikivel összecimboráltunk annyira, hogy közös feladatnak tekintsük a díszgyártást. Minden nap rakunk rá valami újat, ennek következtében elég kaotikus és túlzsúfolt már szegény. Reggel Viki teker rá egy boát.
én: - De széép!
Viki: - Egyre rondább, nem?

Ottó pontosan tartja a szüneteket, dolgozik Dávidék helyett is, ha kell.
Dávid: Egy főnyeremény ez az ember. Meg is ütöm egyszer.


Dávid: - Na, Évi, ki nyer holnap? Juventus vagy Fiorentina?
én: - Dávid, hagyjál már légy szíves, azt se tudom, mik ezek.
Dávid: - Ezek, kérlek, csapatok.

Múlt héten egyik éjjel a kannibáloknál volt egy nagyon viccesen gáz néni, a Dávid felvette, hogy beszélt. Meg akarja mutatni a hangfelvételt, de nem találja. Páran elkezdenek szedelődzködni, mert vége a szünetnek.
Dávid: Állj! Amíg ezt meg nem hallgatjátok, addig senki nem megy sehova!


Reggel azt se láttam, hogy Viki már bent van, nem hogy azt, hogy mögöttem áll.
Viki: - Éva, képzeld....
ijedtemben felordítok: - Jézusbazmeg!
Viki: - Neked is jó reggelt.


Csináltam a gépekre karácsonyi kütyüket, ezzel a délelőttösök tegnap reggel szembesültek.
Viki: Nagyon örültünk! Abból állt tíz perc, hogy mindenki szaladt géptől gépig, a Misi ordított, hogy a kemencén is van...