2014. október 17., péntek

Misi bácsi: - Na, mi a helyzet bent?
én: - Kezd összedőlni a gyár...
Misi bácsi: - Hála istennek!


tanár úr: - XY azt a módszert találta ki, hogy egy középvezető helyett nyolc volt. Ezzel az a baj, hogy nyilván adtak ellentétes utasításokat a dolgozóknak.
én: - Az én főnököm erre egymaga is képes.


Jánosnak nagyon rosszul indult a műszak, át kellett pakolnia fél csarnokot. Feltettem neki egy egyszerű kérdést, mire ő kiakadt és ordítozott a targoncából, hogy oldjam meg, van neki elég baja.
én: - Szabi, elfogyott a nagy tok. Szerinted pakolhatok kicsibe?
Szabi: - Szerintem ja. De amúgy miért tőlem kérded, van itt egy lakatos is, nem?
én: - A lakatosnak épp idegösszeomlása van.


Nem tudtuk, milyen por kéne az egyik gépre, visszanéztem a papírokat, csináltak-e bármiből mintát rá.
tíz perc múlva János: - Na, Évike, mit láttál?
én: - Mármint?
János: - Hát a minta.
én: - Jaa! Az nincs.
és János itt kapott röhögőrohamot


Kiraktam Misi elé egy "vigyázat! meleg áru!" táblát és lefényképeztem észrevétlenül.
meglátja a képet: - Évi, baszd meg! Töröld ki!
én: - Nem.
Misi: - Töröld!
én: - Ugye tudod, hogy nagyon szeretlek?
Misi: - Akkor kitörlöd?
én: - Nem.


Szabi: Azért szeretek itt dolgozni, mert a diákok jók, a lakatosok meg pancserek, és mindig lehet rajtuk nevetni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése