Ibi: Múltkor az X bácsi hozzátartozóját tessékeltem ki a nővérszobából. Há' érted, beesik oda, mint egy féltégla...


A művészetek völgyében volt nővérbuli. Kirakodóvásár.
én: Itt a legtöbb cucc olyan, mint én. Cuki, de nem jó semmire.

Nem tudtam kinyitni egy tisztítószeres kannát, az összes férfit, aki arra járt elkaptam, hogy legyenek kedvesek, de senkinek nem ment. Rá fél órára Gáborral ülünk a nővérszobában.
Marcsi: - Jaj, Gábor! Próbáld már meg kinyitni ezt a kannát.
Gábor: - Próbáltam az előbb. El is szálltak a tökeim...


Jött egy nagydarab beteg, mozogni szinte egyáltalán nem bír. Ez nekünk is szívás, de Gábornak se kevésbé.
Bea: - Kérek hozzá belgyógyászati konzíliumot.
Gábor: - De le ne jöjjön ám a doki! Hadd toljam fel a beteget! Légyszi!

Volt egy nagyon nehéz eset néni, ma vitte el betegszállító. Általában dél körül szoktak jönni a betegeké, de érte reggel hat óra után megérkezett a szállító fiú. Én ugráltam és tapsikoltam, Ibi veregette a vállát, Andi meg elkezdett neki kávét főzni.
fiú: Komolyan mondom, nekem így még otthon se szoktak örülni.


Misi bácsi volt bent a kórházban látogatóban az eggyel fölöttünk lévő emeleten. Felkísértem, megvártam a folyosón. Beteghordó fiú kitolja a liftből a hordágyat, riadtan rám néz, bámul körbe.
én: - Mi bajod?
srác: - Semmi, csak megijedtem, hogy rossz emeleten szálltam ki!


Gábor: Egyik osztályról a takarítónők szokták levinni a labort, de amikor nincsenek ott, minket kérnek meg. Amikor először felhívtak, úgy kezdte a csaj, hogy "szia, jönnöd kéne, mert még nincs itt a takarítólány..." Mondom és akkor mossak föl, vagy mi a fasz?!


Ibi: - Mik ezek a karcolások a lábadon? A cicáid voltak?
én: - Nem, kirándultam.
Ibi néz bután
én: - Én így szoktam kirándulni, na!

én: - Háromszor összepakoltam az X néni cuccait, de ő negyedszerre is szétpakolta.
Anita: - Hát ő sosem volt egy feladós típus...


én: Úgy bírom ezt a nénit. Beszélsz hozzá, és látod, hogy egy szót nem ért, csak vigyorog ki belőle a Frontin.


Nagyon laza napunk volt, azt se tudtuk, hova üljünk. Szenvedtünk, hogy unatkozunk, de ha meg kellett mozdulnunk, akkor meg az volt a baj. Andi ír, Anita a fotelban, én mellette, lábam fölrakva.
Megcsörren a telefon.
Anita: - Én most nem tudok felállni, hogy felvegyem!
én: - Pedig kénytelen leszel, anya, mert én meg nem vagyok hajlandó.

Gábor: Az ügyeletben azt szeretem, ha vérellátósnak osztanak be. Akkor nem kell emberekkel foglalkozni. A kis csöveimmel elsétálgatok egész éjjel...

Van egy tök demens betegünk, aki fél délelőtt üvöltözött, hogy haló, haló. Járkáltunk hozzá nyugtatgatni, akkor volt két perc csönd. Visszaérek a nővérszobába, leülök.
kintről: - Halóóó!
Bea: - Jó, most megyek én.
én: - Szerintem csináljunk egy táblázatot, és ötpercenként írjuk be magunkat, hogy ki mikor megy.


Halljuk a folyosóról a beszélgetést:
ő: - Halóó!
Lilla: - De drága, nem telefon ez...!


én: Bea, én nem akarok beleszólni, de ha már ennyire kéri a Halót, nem adhatnánk neki tényleg?


Marcsival sztereóban kezelünk, ő közben viccelődik.
betegek röhögnek
Marcsi: - Vagy fejezzem be a humorkodást?
én: - Ne, tök jó! Néha úgy érzem, hogy a főnővérem egy személyben Hacsek és Sajó.


én a munkaidőm lejárta után két és fél órával: - Jaj, vigyázzon, le ne essen az ágyról!
demens2: - Miért?!
én: - Azért, kedves, mert agyvérzést kapok!


Este hatkor adtuk át az osztályt Ibinek. Elregéltük a napunkat ágytologatással, halóval, sok pisivel, felmosással, csavarlopással, ágyszereléssel, mindennel.
Ibi sír a röhögéstől: Muppet shoooow!

Zsuzsi barackot eszik.
én: - Jössz?
Zsuzsi: - Várjál, megmosom a kezem, mert amikor gyümölcsöt eszem, mindig úgy érzem, hogy csupa dzsuva vagyok.
én: - És általában igazad is van.


Marika ajánlott Andinak valami vitaminkészítményt.
Andi: - Megvettem a D vitamint. Tegnap bekaptam, gondoltam rád.
felröhögök, mindenki rám néz
én: - Elnézést, csak arra gondoltam, hogy tegnap én is bekaptam, de eszembe se jutottatok szerencsére.


Véletlen megbotlok egy asztalban.
Marcsi: - Évi, ha már itt vagy, vedd le ezt a vért. Csak ne bontsd le közben a vizsgálót.
én: - Nem tudok dolgozni, ha mindent megtiltasz!