A betegek hűtőjének ajtajára ki van írva, hogy csak névvel ellátott élelmiszert lehet berakni, de soha senki semmire nem írja rá a nevét. Zsuzsi kitalálta, hogy írunk egy papírt a tetejére is.
Zsuzsi: - Hogy írjam?
én: - Valahogy aranyosan...
Zsuzsi: - "Kedves Betegeink! Legyenek kedvesek ráírni a kibaszott nevüket..."

Reggel mentem volna mosdatni, de a néni ágya körül minden málnaszörpös volt. Megkértem Zsuzsit, hogy mosson fel. Jövök ki mosdatás után.
én: - Zsuzsikaa. Most meg én mászkáltam össze mindent a kis tornacipőmmel.
Zsuzsi: - Miért érzem úgy, hogy te ma egész nap szopatni fogsz?!


Egyik bácsinak egyszerre három diétát kell tartania, amik néhol még ütköznek is egymással. Marcsi írja az ételrendelést, szörnyülködünk.
én: De komolyan, ő most mit fog enni? Követ?


Bea: - Én amúgy bírom a bácsit. Mondja a magáét, viccelődik, folyamatosan vigyorog...
én: - Nem fog sokáig vigyorogni, ha meglátja az ebédjét.


Marcsi: - Na, már nekem is fáj a fejem. Szerintem valami van a levegőben.
Bea: - Valami, ami éjjel összerak?


én: - Tegnap a másik lifttel mentem le az alagsorba. Szerinted odataláltam a konyhára?
Zsuzsi: - Hát csak odataláltál...
én: - Látom, nem ismersz még eléggé.

(Az a helyzet, hogy új munkahelyem van, kórházban dolgozom pár hete.)

betegszállító: - Hol van a beteg, akit vinnem kéne?
én: - Szerintem elment egyedül.
betegszállító: - Fasza. Megkeresem. Mit lehet tudni róla?
én: - Hát... egy néni.
betegszállító: - Hogy néz ki?
Zsuzsi: - Mint... egy néni.


Nem nagyon van épp meló, jópár üres kórterem is van. Ülünk körben, szenvedünk, hogy mit csináljunk.
Bea: Kitaláltam! Szerintem aludjunk óránkénti váltásban a 27-esben.


Marcsi: - Ciki lesz, ha valaki benéz, mi meg itt ülünk.
Bea: - Fogjon meg mindenki valamit. Lázlapokat, átadófüzetet, vizitfüzetet, bármit.
Évinek felragyog az arca: - És akkor tudnánk ország-városozni!


Telefon.
én: - Mesélj valamit. Milyen, hogy nem vagyok ott?
Misi bácsi: - Szar. Nincs kihez szólni.
én: - A Misuval csak tudsz beszélni...!
Misi bácsi: - Az vagy másik műszakban van, vagy arról beszélünk, hogy szar, hogy nem vagy itt, és nincs kihez szólni.