A kánikulára még rányitották a kemencét is, szóval a csarnokban volt hatezer fok.
Misi csurom izzadtan: - Én már biztos, hogy meghaltam.
én: - És ez a pokol vagy a mennyország?
Misi: - Csak a pokol lehet. Meleg is van... ti is itt vagytok...


Misi mond egy viccet, amiben a főhőst véletlen kiherélik.
én: - Ez egy nagyon gonosz vicc.
Misi: - Nem is.
én: - Nem? Kipróbálhatom rajtad?
Misi: - Az lenne ám az igazi miskárolás.


Nosztalgiázunk.
Misi: - Pedig a gyerek hogy védekezett, hogy majd ír bent munkalapot.
én: - Azt mondta, hogy majd megírja azokkal, akikkel dolgozik. Csak az volt a baj, hogy mi azt hittük, mi vagyunk azok.


Misi bácsi: - Meg az is milyen jó volt, amikor az Évi odament a mi fiúnkhoz magyarázkodni...
én: - Magyarázkodásról szó sem volt, én lebaszni mentem oda, hogy hol a munkalapja.

én: - Ugye ma nincs semmi különös oka arra az Öregnek, hogy korán bejöjjön?
Misi bácsi: - Nincs. De be fog.

Misi túró rudit eszik.
jelentőségteljesen elém tolja: - Kérsz a rudimból?
én: - Nem, kösz.
leveszi róla a csomagolást, csörgeti a szemem előtt
én: - Vidd az arcomból a zacsidat!


Misi bácsi: - Na, a Jani tegnap megint fellocsolta a betont?
én: - Igen. Maguk már kimentek, ő egyből nekiállt vödörszámra szétönteni a vizet. Kérdeztem, hogy ez mire jó. Azt mondta, így hidegebb van. Mondtam, hogy nincs hidegebb. Erre ő azt mondta, hogy azért nem értem, mert városi lány vagyok. Ekkor úgy döntöttem, elindulok haza.

Misi egy beszélgetés közepén elkezd szexről dumálni, én pont megyek a kukához.
Misi: - Hát nézd meg, egyből elmegy.
én: - Ennyire jó vagy, fél perc alatt elmegyek tőled.


Misi bácsi: - Szar a minta, emelni kell a nyomáson. Nem elég a 45 bar.
Misi: - Bár több lenne.
felröhögök, Misi bácsi a szemét forgatja
Misi: - Az a jó az Évikében, hogy olyan jó a humora, mint nekem.


Misi keze a munkásruhájában van a hasán.
én: - Úgy nézel ki, mint egy kenguru.
énekelni kezd: - Óó, a kenguruk földjén mindig kék az ég, óó, a kenguruk földjén mindig kék az ég...
én: - Ez mi az isten?
Misi bácsi: - Ausztrál népdal.

Szünet, Misi bácsi leül a szilícium lapokra, amikre nagyon kell vigyázni.
Misi: Misi, szerintem kelj fel onnan, mert ha az Öreg meglátja, hogy azokon ülsz, megszexel.

Raklapokat húzkodtam, de mint tudjuk, elég nehezen manőverezek a békával. Misi bácsi az ajtóban állt, az alapanyagos sráccal pofázott és intenzíven röhögött rajtam. Végzek, odajön, vigyorog.
én: - Köszönöm szépen a segítséget.
Misi bácsi: - Bocs, nem tudtam jönni... mert... annyira jó nézni!

Mondta az Öreg, hogy verjünk szét lapkát, de volt ötféle, nem tudtam, melyiket kéne.
én: - Misi bácsi, mit verjek?
Misi: - Lehet egy javaslatom?
én: - NEM.


Este úgy hagytuk ott a nagygépet, hogy még kb. tíz percre való por volt rajta, szóval Jani nem tudott sokáig dolgozni porcsere nélkül, az meg nem az erőssége/kedvence. Én S. Ramival beszéltem, Misi bácsi Janival. Jövünk ki.
én: - Na, Jancsi nem morog semmiért?
Misi bácsi: - Nem. Majd mindjárt.


Misi bácsi bele szokott mászni a gép computerébe, hogy felgyorsítsa, de ezt műszak végén vissza kell állítani, hogy a többiek ne tudják. Szombaton a kapuból mentünk vissza, mert ott jutott eszembe.
tegnap ő: - Este kilenckor ne felejts el szólni, hogy állítsam vissza!
én: - Oké. Abban mostanában úgyis jó vagyok.


Lídia (szomszéd gyárból) meglát: - Hát te hol voltál eddig, leányzó?
én: - Öhmm... itt voltam minden nap.
Lídia: - Ne mondd már! Pont tegnap gondoltam rád, hogy nem láttalak jó ideje. (elgondolkodik) Mondjuk táppénzen voltam egy hónapig...