Raklapokat húzkodtam, de mint tudjuk, elég nehezen manőverezek a békával. Misi bácsi az ajtóban állt, az alapanyagos sráccal pofázott és intenzíven röhögött rajtam. Végzek, odajön, vigyorog.
én: - Köszönöm szépen a segítséget.
Misi bácsi: - Bocs, nem tudtam jönni... mert... annyira jó nézni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése