Reggel hat óra előtt mondtam Vikinek, hogy holnaptól csak nyolc órát jövök, mert gyakorlatra megyek. Fél hétkor az Öreg bepánikolt, mert nagyon nincsenek diákok a hétre. Megkért szépen, szóval tizenkettezek minden nap. Megyek oda a beosztáshoz, nézem, melyik nap hogy kéne mennem.
Viki: - Na mi van?
én: - Bevállaltam neki a tizenkettőt egész hétre.
Viki felröhög
én: - Erre mondják azt, hogy balfasz, ugye?
Volt egy gyártmány, amit az Öreg szerint nem szabad koptatni, hanem kézzel kell csiszolgatni, de annyi van belőle, hogy képtelenség. Ma az Öregék kitették a lábukat két órára, Viki azonnal belerakatta a cuccot a koptatóba.
később meséli: A Géza olyan izgalomba jött a koptatástól, hogy ott állt a Misi mellett és adogatta neki a tokokat. Mondom a Misi nagyfiú már, tud egyedül koptatni, húzzon szépen megpucolni a téglákat, mert azok meg kellenének nekem. Erre most meg három percenként jár a nyakamra, hogy a vastag kész van ám már.
Szünetben négyen ülünk hullafáradtan, berohan egy külsős targoncaszerelő faszi, aki, mint kiderült, a szomszédba akart menni (nekünk targoncánk sincs).
elénk áll: - Jó napot! Hívtak megszerelni egy targoncát. Hol találom a gyalogkíséretű gépet?
Viki: - Ott a Géza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése