Dögmeleg van, főleg bent a gyárban. Este vittem nekik fagyit.
én: - Sziamisibácsiii.
Misi bácsi: - Jó estét!
én: - Né', mit hoztam neked.
Misi bácsi: - Na! Ez volt a legjobb ötleted mostanában!


Misi: - Szeretem a munkát. Napokig tudnám nézni, ahogy más csinálja.
Viki: - Mi az, hogy tudnád, te paraszt?!


Géza: - Hm, miért folyat a tollam vajon napok óta? Már csupa tinta a zsebem.
én: - Nem tudom, Gézám, ahogy azt sem, hogy miért a zsebében tartja, ha folyat.


Misi poénkodik, felröhögök.
Viki: - Éva, baszódj már meg!
Misi: - Látod, Viki? Adja alám a lovat! Az ő hibája!
Viki: - Mind a kettőtöket ki foglak nyírni.
Misi elkezd rám nyelvet nyújtogatni
én: - Az az egy vigasztal, hogy azt még látni fogom, ahogy meghalsz, mert tuti, hogy veled fogja kezdeni.


Kibeleztem a perselyem, szóval most van fél kiló ötforintosom. Éjféli szünet, állok a kávégép előtt, bedobálom egyszer, elveszem az első kávét, elkezdem még egyszer bedobálni.
Viki: Éva, nyuszikám. Látsz esélyt arra, hogy két órára végzel?

Nem mondom, hogy a koptatás egy nagyon megerőltető munka, de azért kell emelni meg pakolni. Misi bácsival ketten szoktuk csinálni, jóval hamarabb megvan, mint egyedül.
Misi bácsi: - Miért onnan veszed el a tokot?! Direkt erről a feléről kezdtem a raklapnak, te meg belekeversz! Hogy lehet ilyen összevissza pakolni állandóan?!
én: - Nem, tényleg, nehogy egyszer megdicsérj, hogy lány létemre koptatok, inkább basszál le nyugodtan!

Szétesve összevissza egymáson ülünk a raklapon, Misi megfogja a térdem. Beszélünk közben, a keze egyre feljebb vándorol.
én combközépnél: - Misi, még három centi, és lerúglak innen!
Misi: - Sose volt jó a szemmértékem, nem tudom, mennyi a három centi.
én: - Nézz le a lábad közé. Annyi.

Misi mindig tart egy csomó cukorkát a kemencés asztal fiókjában. Múltkor kicsit rájártunk, de hagytam ott neki egy fecnikét, amire később válasz is érkezett.
A levélváltás:
"Köszönjük a cukorkákat, amiket elloptunk. Puszik."
"A cukrok külseje csokis volt, de azt lenyaltam. Csók."

Szombat reggel, Viki jön be, álmos, én mennék haza, fáradt.
Viki: - Csá muci.
én: - Heló.
Viki: - Mizu?
én: - Semmi se.
Viki: - Örülök, hogy ismét jót beszélgettünk.


5.50-ig van munkaidő, előbb nem szabad kiblokkolni. Odaérünk a kapuba, ott állnak hárman.
Misi bácsi: - Na mi a helyzet?
csávó: - Negyvenkilenc van.
állunk, várunk, odalépek az órához megnézni
én: - Még mindig negyvenkilenc van!
csávó: - Ilyenkor nagyon sokáig van negyvenkilenc.

Keresztrejtvényt fejtünk.
feladvány: bugyuta ember, négy betű
Misi bácsi beírja: Géza

Misi bácsi egyik kisgépet szerelte, én addig sajtoltam neki a nagyon az én kettőm mellett. Viki észrevette, odajött szedni az én gépeimet, hogy ne kelljen futkoznom.
Szünet vége, ülünk kint.
Viki: - Menni kéne.
én: - Ja.
Misi bácsi: - Maradjunk még. Én kurva jól állok.
Viki: - Maga miatt mi viszont már kurvára nem...

Éjjel után mentünk vissza délutánra, hulla voltam. Állok falnak dőlve, Misi bácsi kezembe nyom egy kávét, Viki akkor jön ki. Rám néz, felröhög.
én: - Mi van?
Viki: - Te muci, lenne egy tanácsom így a délutánra: nyisd ki a szemed!

Misi bácsi öt perce téblábol a gépeink között anélkül, hogy bármit mozdítana.
Misi bácsi: - Jaj, még koptatnom is kell.
én: - De akkor ne itt járkálj, hanem csináljad már, baszd meg!
Misi bácsi: - Hogy is volt az két hónapja, hogy "úgyse fogom tudni soha tegezni magát"?

Feri bá focibolond, nagyon várja már az Európa Bajnokságot.
Misi bácsi: - A Feri már most teljesen be van zsongva. Mi lesz itt, ha elkezdődik az EB...
én: - Szerintem akkor elveszítjük. Mármint a Feri bát. Bár nyilván az EB-t is.


Este Feri bá vált minket, mi már nagyon jönnénk ki, de neki mindig eszébe jut még valami fontos.
én: - Na. Akkor jó munkát.
Feri bá: - Várjatok... Mit akartam még mondani...?
én: - Azt, hogy viszlát!

Misi: - Ha kitalálom, hogy kockás bugyi van rajtad, mit kapok?
én: - Egy kurva nagy pofont, mert megint a seggemet nézegeted az átlátszó nadrágomban.


Misi elég feltűnően bámulta a dekoltázsom, egy váratlan pillanatban lehúztam a felsőm majd elsétáltam, ő sokkot kapott.
három perc múlva odajön: Éva. Nagyon szép volt a látvány, de ha az volt a célod, hogy lenyugodjak, akkor ezt nagyon elbasztad.


én: - Na, Misu, most tűnj el, jó?
Misi: - Én mindig rosszul jövök ki a nőkből...
én: - Annak, hogy valahonnan rosszul jöjj ki, az volna a feltétele, hogy előtte be is juss oda.
Misi: - Éreztem, hogy ezt a labdát túl magasra dobtam ahhoz, hogy ne üsd le.


én: - Misi bácsi, pörköltszaftos a bajszod.
Misi bácsi: - Szarni rá!