2016. május 5., csütörtök

Mire beértem a gyárba, nem volt túl sok parkolóhely, a legelbaszottabb helyre raktam be a kocsit, ahonnan még sose mertem kitolatni, de úgy gondoltam, Misi bácsi este majd kitolat nekem ügyesen, csakhogy közben kiderült, hogy ő tizenhatozik. Este kijött velünk a kapuig.
nyújtom neki a kulcsot: - Álljál már ki, légy szíves. Három perc lenne.
Misi bácsi: - Nem. Megoldod. Majd a Toncsi navigál.
Toncsi: - Nem ülök be, amíg ki nem állt.
én: - Az nem jó, mert ha nem vagy a kocsiban, akkor el tudlak ütni.


Viki este morcos volt, mert nem maradtam bent velük én is éjjelre (tesóm kutyáit nem tudom itthagyni tizenhat órára). Itthonról küldtem neki kutyás-ágybanfetrengős képet.
én: Azt üzenik, hogy ők majd alszanak helyettetek is.
Viki: De cukik! Így már nem is akarlak arconverni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése