Aranyköpéseink :)

apu: Anyáddal néztük a lábost a Tescoban, de nem volt ráírva, hány literes, csak hogy húsz centi. Kérdezte, vajon hány literes lehet. Mondtam, hogy r-négyzetszer píszer magasság, akkor kurvára kiakadt.


Bementünk a csarnokba, Öreg nem volt, szóval Misi azt játszotta, hogy ő az Öreg.
Misi: - Tamás, te mehetsz haza, Misi, te állj át a nagygépen, Éva, te a tíztonnáson leszel. Éva, elég, ha fél műszakban dolgozol...
én: - A másik felében meg dugjak a Misivel, nem?


Faragtunk szívecskéket, az első kurva ronda lett.
Misi bácsi: Hát ez milyen szív? Passzív?


én: - Hol fúrjuk ki a Misivel a szívecskét? Középen? Vagy oldalt, és akkor ferdén fog lógni?
Misi bácsi: - Az a helyzet, hogy ha középen fúrjátok, akkor is ferdén fog lógni.


Géza bácsi: - Az Öreg azt mondta, nem dobhatjuk ki a selejtet. Félre kell rakni. Meg kell tartani a selejtet is.
Misi: - De Géza, könyörgöm, ne ott az ablakban tartsd!


Misi: A múltkor a Géza elrakott magának egy pár kesztyűt, hogy legyen, ha kell. Kellett. Na mi derült ki, milyen az a pár kesztyű? Kétbalkezes.


Misi bácsi: - Egyszer be kéne terelni az Öreget a kemencébe, aztán rázárni. (1600 fokon égetünk)
Misi: - Milyen jól megtréfálnánk.


Géza: - Az Attila erős. Egyedül ő bírja könnyen elhúzni a kocsikat.
Misi: - Géza, az Attila nem erős, hanem kövér!


Misi: Mondta a Viki, hogy semmi szépérzékem nincs. Mondtam neki, hogy ő is tetszik.


Géza bácsi nem igazán tudja, hogy ki előtt mit szabad mondani.
Géza: - A Viki biztos röhögni fog, hogy csináltatok szíveket.
én: - Géza bácsi, nem beszélünk erről a Vikinek!
Géza: - Nem? Az Attilának se?
én: - Az Attilának főleg nem! Senkinek, Géza bácsi! Élő ember erről nem tudhat! De még a holtak se...!


Misi már rég nem csinált semmi, fél órája ott áll mellettem.
Misi bácsi odalép: - Ráérsz?
Misi: - Elhiszed, ha nemet mondok?