Aranyköpéseink :)

A többiek már az ebédlőben ülnek, csak a kislámpa ég.
belépek: - Mi ez a romantikus félhomály?
Viki: - Jobb így. Fényre csúnyulunk.


Misi bácsi szombaton Misiék falujában vágott disznót.
Misi bácsi: - Otthon voltál szombaton?
Misi: - Nem tudom. Kerestél?
Misi bácsi: - Nem.
Viki: - Ezt a magasröptű beszélgetést, bazmeg!


Misi bácsi mesél (a szereplőket egyikünk sem ismeri): - Csináltuk a nemzetközi fuvarozási a tanfolyamot a Lacival, meg ott volt a Feri szomszédom is, amikor a Józsi bácsi... nem, a Laci nem volt ott. Vagy igen...? Ja, igen, megvan. A Tibi volt ott, a Feri, meg a Józsi bácsi.
Viki: - Má' most belekeveredtem.


Misi bácsi: - A Tomi képtelen értelmezni a mérethatárokat, ezért mindig kiszámolja valahogy, és odaírja egy kis fecnire a saját logikája szerint. Meg minden szart felír, aztán otthagyja. Mi meg minden nap kidobáljuk neki.
én: - Már van külön papírka-rejtekhelye is. Csak azt baszta el, hogy nekem mutatta meg, hogy hol.
Viki: - Te fasz!
én: - Most miért? A kurva menetrendes fecnijét se dobom ki egy hete.
Misi bácsi: - Azt én tegnap kibasztam.
Viki: - Maguk ketten a legnagyobb gecik az ártatlan pofájukkal!


Reggel jön ki a két Misi az öltözőből.
én: - Hallod, Misi... Tegnap ráhoztam a szívrohamot egy odaáti vadidegen bácsira. Azt hittem, már csak a Misi bácsi van benn, és ilyen horror arccal beálltam az ajtóba, erre kijött ő.
Misi: - És mit szólt?
én: - Hát néztünk egymásra nagyon meglepetten.
Misi bácsi: - Jó, hogy nem jött vissza szólni nekem, hogy valami van a leánnyal.