Tündivel mosószert osztottunk, a tilitolis kiskocsival hordtuk fel, már csak a 3. emelet lett volna hátra, amikor a 2. emelet utolsó lakásában ott találtuk az épp tévét szerelő Ernőt, aki közölte, hogy el ne merjük vinni a kocsit, mert neki most azonnal kell, ehhez képest tovább nyomogatta a tévét. Lementünk, hogy Tündi elszívjon egy cigit, kettő lett belőle, de Ernőnek híre se volt.
Tündi: Nem tudom, meddig baszogatja még azt a kibaszott tévét, de mi ennyi idő alatt rég végeztünk volna, és vihetné a kurva kocsiját. Nem vagyok ideges.
Ernő végre elszakadt a tévétől, lejött, megpakolta a kocsit, és felment vele a nővérszobába.
tíz perc múlva Tündi: Évikém, légy szíves, nézd meg az Ernőt, mert ha most mondjuk nekiállt reggelizni, és én megyek fel, akkor megölöm.
Tündi: - Ernő, kéne már a kocsi.... Ja, meg a Kati néninél meg kéne nézni a csapot, mert csöpög.
én: - Ha már itt tartunk, a Marika néninél meg lejjebb kéne fúrni a tükröt.
Ernő: - Meg a kis faszom nem kéne?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése