2014. július 7., hétfő

Kb. három hónap után most vagyunk először nem délelőttösök.
én: - Végre nem ordított 4 óra 15-kor az a nyomorult ébresztő.
Misi bácsi: - Így is fenn voltam hajnalban.
én: - Én is, de most önszántamból!


Műszak eleje, odanézés nélkül matatok Misi bácsi szerszámos kocsijának az aljában, keresem a kesztyűm, közben pofázok neki.
én: - ... szóval szerintem ÁÁÁÁUUUakurvaéletbe!
Misi bácsi: - Ha jól hallom, a vasfűrész már megvan.


Este nyolc, szünet, ülünk/fekszünk az udvaron a raklapokon, bámuljuk a Holdat.
Misi bácsi: - Na, most nő vagy csökken a Hold?
Anna határozottan: - Csökken.
Misi bácsi: - Nem. Nő.
Anna: - Ja, hát nekem fogalmam nincs.
én: - Pedig úgy rávágtad.
Anna: - Volt 50% esélyem, hogy okosnak tűnjek.


Este jövünk ki.
Misi bácsi: - Most van jó idő. Menjünk a Balcsira!
én: - Menjünk! Egyszer a távoli jövőben majd kocsival jövök, és tényleg lemegyünk. A nagyon távoli jövőben...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése