2012. november 21., szerda

Ma melóztunk Kingával. Reggel félkómában várunk a csarnokban.
Kinga: - Utálok itt lenni. Haza akarok menni.
én: - A 17-es gépnél szeretnék lenni.
Kinga: - Mert?
én: - Azt szeretem. Olyan kis nyugis.
Kinga: - Gangesz, kora reggel felhúzol!
én: - Mert?
Kinga: - Te mindenkit szeretsz, neked mindig minden jó, te mindig mindent megértesz. Ne legyél már ilyen pozitív, bazmeg!



Napközben többször mentem Kingához tollért. Már majdnem vége a műszaknak.
Kinga megáll mellettem: Hoztam neked tollat, mert kurvára nem akarok már dolgozni.



Kinga: - Na, jó, visszamegyek.
én: - Vidd a tollat.
Kinga: - Mindjárt elhozom újra, jó?



Jövünk ki, egy kamionnak előredöntve a fülkéje.
Kinga: - Hát azzal meg mi történt?
én: - Elaludt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése