Pár hónapja az intenzíven dolgozom, de azért gyűjtögetem ám a köpeteket. És akkor most próbáljuk meg feléleszteni a blogot.
valaki: - Nincs itt egy orvos se?!
Móni: - Ez egy intenzív osztály, hogy lenne?
én: - Hozzak a büféből szendvicset?
Balázs dr.: - Nem kell, mindben van paradicsom.
én: - De ki tudod venni belőle.
Balázs dr.: - Már a jelenléte is kontaminálja!
Póni nem teljesen vágja a rokonsági fokokat: Lányok, a néni után érdeklődik... az... akinek ő az anyósa.
Egyik néninél véletlenül a vallásos rádiót kapcsoltuk be.
Rita: - Legalább átjárja a testét a szentlélek.
én: - Jobban járna szegény, ha az oxigén járná át.
Balázs dr.: Ebben a kórházban olyan még nem fordult elő, hogy valaki műtétet halasszon olyan okból, mint például szakmai indok.
Reni talált egy hirdetést, hogy ergoterapeutát keresnek, kigugliztuk, mi az. Rájöttünk, hogy egyik betegünknek is kéne egy ilyen.
Józsi: - Na, megyek megergoterapizálom.
Rita: - Játszd le neki, hogy "mit szólsz, milyen az élet".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése