Állok Misi bácsi mellett, ő sajtol.
én: - Leverted a tégla sarkát.
Misi bácsi: - Mert útban vagy!
én: - Feltűnt már neked is az az érdekesség, hogy ha te eltörsz valamit, az azért van, mert én rossz helyen állok, ha meg én török el valamit, az azért van, mert balfasz vagyok?!

Az egyik üres szerszámos kocsi lassacskán átalakult rakjunk bele minden szart, hátha jó lesz valamire kocsivá.
Misi bácsi: - Nézd már meg, van még olyan szivacscsíkunk?
én: - Várjál. Az nincs, de nééézd! Van háztartási kekszünk!

Misi bácsi mesél.
Misi bácsi: - Ott volt az Imre, neki volt a felesége egy NDK-s...
én: - ... turmixgép!

Misi bácsit állandóan hívogatják egy számról, valami biztosítást akarnak neki eladni.
Misi bácsi: - Megint hívott az a szám.
én: - Felvetted és elküldted az anyjába?
Misi bácsi: - Nem, kinyomtam. Legközelebb felveszed te.
én: - Mert?
Misi bácsi: - Mert te sokkal hatékonyabban vagy bunkó.


Gábor nagyon udvarias, higgadt, kimért. Délelőtt Vikiék Öregestül, Misibácsistul átmentek a szomszéd gyárba kemencézni. Gábor kifut az irodából, látom, hogy keres valakit.
én: - Mindenki odaát van.
Gábor: - Hova át?
én: - Kemence.
Gábor: - Hát baszd meg... Mármint úgy értem, hogy a fenébe...

Vikivel két éve nagyjából egyszerre lett meg a jogsink.
én: - Én még nem vezettem igazából hóban.
Viki: - Tavaly jöttünk hóban, nem?
én: - Akkor még nem jártam kocsival.
Viki: - Juuj, akkor neked most lesz az első?
én: - Igen. Tökre izgulok. Remélem, csak pár centi lesz, és nem tart sokáig.
Viki: - Fura ízlésed van...

Misi: - Mi az?
én: - Tea.
Misi: - Tea?
én: - Én e'!

Viki és Misi hálót ragaszt egy csőbe.
Misi: - Egyszerűbb lenne, ha levágnánk róla pár sort.
Viki: - Nem vágsz le róla semmit!
Misi: - De ha levágnánk, nem hajlana vissza, és könnyebb lenne ragasztani.
Viki: - Igazad van. Nem vágsz le róla semmit!


Misi mond valami "vicceset", Viki megvetően néz rá.
Misi nekem: - Milyen kifejező arca van, nem?
én: - Konkrétan rá van írva a homlokára, hogy dögölj meg.