Mióta állandósként melózom, nem Misi bácsival vagyok, így néha kénytelen vagyok ottfelejteni magamat a műszakjában. Ilyenkor a téblábolás mellett azért be szoktam neki segíteni. Sajtolok, jön oda hozzám.
Misi bácsi: - Mi ez a négy selejt? Amíg nem jöttél, egyet se dobtam ki!
én: - Figyelj, baszki, rosszul kezdted! Ilyenkor azt kell mondani, hogy jé, milyen ügyes vagy, Évike, hogy lesajtoltál kétszáz darabot!

Nagytakarítunk a gyárban. Porszívózok.
Öreg: - Éva, ott az asztal alatt még ki kéne szívni.
letérdelek, hogy be tudjak nyúlni
Öreg: - Azért nem kell térden állni!
Attila: - Vicám, ha azt mondják, hogy szívjál, nem kell ám azonnal letérdelni...


Felmosunk.
én: - Atti, ezt az aknafedelet nem kéne egy ronggyal letörölni?
Attila: - Tudod mit, Évike? Szopjon le az az aknafedél!


Viki-Misi ablakot mos, arra jár az Öreg.
Misi az Öregnek: - Jó lesz így?
Viki: - Jó lesz!

Egy raklapot negyedik nekifutásra sem tudok betolni a helyére, ahova amúgy nagyon bőven beférne. Misi bácsi fogja a fejét, Viki nagyon röhög.
Viki: - Misi bá! Vezetni már egész jól megtanította, lassan kezdjenek el békázni is, jó?