A gyárhoz vezető kis utca tele van kátyúval. Van egy viszonylag nagy, amibe valahogy mindig bele sikerül mennem. Tegnap este Misi bácsi belenyúl a kormányba, kikerüljük.
én: - Kösz.
Misi bácsi: - Bocs, de láttam, hogy megint keresztül fogsz rajta menni, és akkor kénytelen lettem volna ordítozni.
Vettem olcsó pezsgőtablettát, nem kellett volna.
Misi bácsi: - Mi ez már megint az üvegemben?
én: - Láttam, hogy a te citromos lötyid már elfogyott, szóval átöntöttem bele az enyémet... mert... annyira rossz, hogy nem bírom meginni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése