Aranyköpéseink :)

Bea reggel fél kilencre már magán kívül volt. Összeírtam hamar a bevásárlólistát, mert Ernő kivitt pár nénit vásárolni, és én is mentem velük. Bea nézi a papíromat.
Bea: - Éva, imádom, ahogy listát írsz! Mi ez, hogy "zeller, ha szép"? Milyen egy szép zeller?
Ernő belép: - Kész vagy, Éva?
Bea: - Ernő, most mondd meg nekem őszintén: láttál már életedben szép zellert?


Később.
Tündi: - Na, vettél zellert?
én: - Nem, mert csúnya volt. Meg nem éreztem, hogy szimpatikus lenne.
Bea felvisít a röhögéstől
Tündi: - Akkor jó is, hogy nem hoztál. Egy zellernél fontos, hogy megbízható legyen. Még a végén átbassza a Teri nénit...


Tündi: - A múltkor a férjem hó végén, amikor alig volt pénzünk, vett tizenötezerért egy antennát, amit azóta se használt.
Bea: - Akkor nagyon kiakadtál.
Tündi: - Még jó! Nem igaz, hogy ilyeneket nem lehet megbeszélni előre. És akkor azt mondja, hogy ő nem hozhat önállóan döntést? Hát nem baszd meg!


Este fél kilenc, én már hulla vagyok, ülünk az ebédlőben.
bejön Robi: - Van wifi?
Misi bácsi: - Ha wifi nincs is, Viki mindjárt lesz.
indokolatlanul elkezdek ordítva röhögni, Misi bácsi vigyorog
én: - Nem, ne értse félre, ez egyáltalán nem volt vicces.