2015. augusztus 29., szombat

Reggel váltom Barbit.
Barbi: Volt itt egy jó nagy pók, többször is láttam. De nem öltem meg. Bár te félsz a pókoktól, szóval lehet, hogy meg kellett volna... Vagy nem kellett volna elmondanom. Figyelj, már elment! És... amikor ment el, meghalt. Magától. Láttam, hogy felrobban és meghal.


Misivel, Attilával meg Vikivel bementünk ma is szopni dolgozni, mert kedvesek vagyunk, viszont senkinek nem volt kedve csinálni a dolgát.
Attila: - Éva, akkor ma azt játsszuk, hogy te vagy a lakatos, jó?
Misi: - A Misi bácsi már úgyis megtanította mindenre. (kacsint)
én: - Misi!
Misi: - Mármint állítani a gépeket, meg ilyenek. Te mire gondolsz?
én: - Arra, hogy fejbekúrlak valaki naggyal és nehézzel.


Attila: Amúgy pont valamelyik nap mondtam a Misi bácsinak, hogy még targoncázni tanítson meg, és akkor végképp nyugton lehet.


Misi nézegeti a fülem.
én: - Mit csinálsz?!
Misi: - Azt hallottam, hogy aki sokat szexel, annak vékony a füle. Ezt hallottam. Nem én találtam ki.
én: - Misi. Ekkora faszságot más nem tud kitalálni.


én: - Megint elővetted az elmebeteg nézésed.
Misi: - Vannak nézéseim? Ez például milyen nézés? (kacsintgat, szemöldököt rángat)
én: - Ez az úgy nevezett "vén kecske is megnyalná" nézés.


Misi: Azt, hogy az előbb beverted a fejed nagyon sajnálom... hogy nem láttam.


Kimentem Misivel gázórát leolvasni.
én: - A Misi bácsi meg szokta engedni, hogy én írjam fel!
Misi megfog egy három centis pókot és hozzám vágja, én kiborulok
én remegve, hisztispicsa hangon: - A Misi bácsi ilyet sose csinááál!
Misi: - Igazából én se akartam, mert én is félek a pókoktól.
én: - Akkor miért nyúltál hozzá, te fasz?
Misi: - Mert láttam, hogy te jobban félsz.


Misivel egész nap vinnyogtunk a saját faszságainkon.
Misi: Évike, nekünk azért kéne lefeküdünk, mert ha nem is úgy sülnének el a dolgok, ahogy szeretnénk, legalább tudnánk rajta nevetni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése