2014. június 25., szerda

Régebben le tudtunk állni délutánosban előbb, de újabban valaki mindig a nyakunkon van, ezért meg kellett tanulnunk úgy csinálni, mintha dolgoznánk.
én: - Le tudtál előbb állni?
Rami: - Aha. Jó volt, mert a Laci pont targoncázott, aztán úgy csináltam, mintha húzkodnék valamit.


Timi kicsit kiborult, mert lebaszta az Öreg.
Misi bácsi: - Bezzeg amikor ő basz el valamit...
én: - Misi bácsi, ő soha semmit nem basz el, tanulja már meg.


Három milliméteres vackokat válogattunk Timivel, hogy az a negyed százaléknyi selejt, ami volt benne, az ne legyen.
Szabi: - Ebből meg lehet ám csinálni négy dobozzal. (nem)
én: - Mutasd már meg, légy szíves, hogy kell.
Szabi: - Fogod a teli dobozt, átöntöd az üresbe és kiveszel belőle egy marékkal selejtnek.


Szabi nézegeti a selejtjeim: - Ez miért rossz?
én: - Gondolom lepattant a sarka.
Szabi: - Nem. Nézd.
én: - Akkor gondolom mérgemben odabasztam.


én: Misi bácsi, ha valaha nyávognék a tíztonnás miatt, csak emlékeztessen erre, amit most csinálok.


Rámoltak mögöttem, Misi véletlen izomból nekem húzott egy raklapnyi cuccot, majdnem leborultam a székről.
Később hoz felém kézben egy üres raklapot.
Szabi ordít: - Évi! Vigyázz!
én: - Mire?
Szabi: - A Misi raklappal van.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése