Aranyköpéseink :)

Délelőtt. Misi bácsi egész műszakban összeragadt lapkákat kopácsolt szét.
Attila: - Én megcsináltatnám azt is a diákokkal. Miközben szeditek a gépet, lehet őket szétverni.
Pali: - Főleg a két öttonnás mellett.
Attila: - Szét kell fejelgetni.

-------

Egymás szívatásáról, beszólogatásról beszélünk.
Attila: Emlékszem a Jani bácsira. Vigyázni kellett, mit mondasz neki, mert könnyen repült a kétkilós kalapács.

-------

Mentünk Komáromba autós fesztiválra. Anyus vezet.
anyus: - Jaj, elfelejtettünk apádnak sört hozni.
én: - Mekkora parasztok vagyunk. Rád gondolok főleg.

-------

Délelőttös voltam aznap, apu jött értem kocsival, hogy hamarabb tudjunk indulni. Melós ruhában jöttem ki, hogy ne csesszem el öltözéssel az időt, ezért ő leterítette az ülést egy zsákkal, ne legyen koszos.
Eszünk a kocsiban, apu aggódik, hogy ki ne öntsünk, szét ne szórjunk valamit.
megunom: Figyelj, baszki. Nyugodj már meg. (anyushoz fordulok) Úgy jött értem, hogy lényegében megalmolt nekem.

-------

anyus: - Add oda az IceFruit-omat.
apu: - Az mi a szar?
anyus: - IceFruit!
apu: - Az mi a szar?
én: - Add már neki oda azt a kurva gyümölcslét!

-------

Vasárnap reggel telefon apuval.
én: - Anyus kéri, hogy menjetek ki a lengyel piacra.
apu: - Te is jössz.
én: - Nem. Felejtsd el.
apu: - Évike, ne szívassál már.
én: - Sajnálom. Farkastörvények uralkodnak a vadonban.
apu: - És sajnos mindig én vagyok a leggyengébb láncszem...